Folyóiratunk előző számában már beszámoltunk róla, hogy egy új, 19”-os mechanika fejlesztésén dolgozunk, amibe elsőként a PST rack változatait építjük. Az új váz immár sorozatgyártásban van, és decembertől rendelhető. Az alábbiakban tekintsük át, hogy mi változott a korábbiakhoz képest.

Annak idején jellemzően komplett rendszereket értékesítettük saját tervezésű, CableWorld műszerszekrényekbe szerelve, amelyeket villamos elosztóval, szellőzőrácsokkal és tartósínekkel szállítottuk. Mivel a készülékeket a sínek tartották vízszintesen, könnyített mechanikát és esztétikus, két ponton rögzíthető előlapokat használtunk.

Az utóbbi időben viszont egy-egy készüléket adunk el, ami rendszerint tartósínek nélküli, idegen rack szekrénybe kerül. Szomorú látvány a szekrénysínekről lógó, az előlap mögött szétnyílt CableWorld váz, ami hosszú távon nem bírja el a saját súlyát.

A fentieket figyelembe véve az új mechanikát erősebb, 0,8-as lemezekből építettük, az előlapokon pedig négy rögzítési pontot (1. ábra) alakítottunk ki.

1. ábra

Új előlapok négy rögzítési ponttal

A saját tervezésű, bordó fogantyúk természetesen nem csak design elemek, hanem egyrészt az előlapot védik, másrészt a készülék rack szekrényből való kiemelését segítik.

A CableWorld műszerszekrényeket eredetileg úgy terveztük, hogy a megfelelő hűtés és szellőzés érdekében készülék majd csak minden második unit helyre kerül, és az üres helyeket szellőzőrácsokkal takarjuk el. Ma már látjuk, hogy ez a legritkább esetben valósul meg, és a legtöbb rack szekrényben alig marad üres hely. A megfelelő levegőcsere érdekében éppen ezért szellőzőnyílásokat alakítottunk ki az előlapokon és a hátlapokon.

A gondosan tervezett hűtés és szellőzés ellenére a 24/7 üzemben működő berendezések tápegységeit időnként cserélni kell. A cseréhez ezentúl nem lesz szükség sem a külső kábelezés megbontására, sem a készülék fedelének eltávolítására, mert tápegységet az új mechanikában egy kihúzható fiókba szereljük.

Sokat vitatkoztunk arról, hogy egy rack szekrénybe építendő termék előlapjára érdemes-e kijelzőt tenni, ha annak nem a készülék felprogramozása a funkciója.

A válasz valószínűleg most is a nem lett volna ugyanúgy, mint az előző mechanika tervezésénél, ha nem akadunk rá a 2. ábrán látható e-ink kijelzőre.

2. ábra

Az e-ink kijelző és a vezérlő áramkör

Az e-könyveknél is használt e-ink kijelzőknek ugyanis van egy olyan előnyük, hogy áramtalanítás után is mutatják az utoljára kirajzolt képet, hiszen ehhez nincs szükségük további tápellátásra. Az e-papír technológia egyébként viszonylag régi, már a hetvenes években is létezett. Elve, hogy két ellentétes töltésű elektródaréteg közé olajjal töltött, átlátszó mikrokapszulákat szorítanak (3. ábra), amelyekben a pozitív töltésű fehér és a negatív töltésű fekete titán-dioxid szemcsék az elektródarétegek előfeszítése szerint helyezkednek el.

Egy ilyen kijelző a fejállomási eszközök előlapján is rendkívül hasznos lehet, ha például üzembe helyezéskor nem ismerjük egy készülék alapértelmezett, vagy az éppen aktuális management IP címét. A képen látható vezérlő áramkör segítségével mi egyelőre három különböző képernyőképet generálunk, amelyek néhány másodperces késleltetéssel automatikusan váltják egymást. Ilyen módon a management és a transport stream portok IP címein kívül ki tudjuk jelezni az alhálózati maszkot, a MAC címeket, az uptime-ot, azaz a bekapcsolás óta eltelt időt, a tápfeszültség értékét, valamint a vázban lévő panelek belső hőmérsékletét is.

3. ábra

Az e-ink elektroforézis technológia vázlata

A készülék áramtalanítása után a vezérlő áramkör letörli a képernyőt, majd kirajzolja az alapértelmezett képernyőképet. A megoldás különlegessége, hogy ez idő alatt a vezérlő áramkör nem elemről, hanem két sorosan kapcsolt, 1F-os (2,5V-os) kondenzátorról működik.

Baranyai Zoltán    

A teljes újság letölthető innen...